2010. szeptember 21., kedd

édes-savanyú sertésragu

"a kínai Nagy fal vidékéről..."

A kínai konyhaművészet egy meghatározó és igen közkedvelt remeke. A világ bármely táján is járjunk, az biztos, hogy a kínai negyedek éttermeiben ott szerepel az étlapon.
Az édes és a savanyú ízvilág találkozása, teljes kielégülést adhat azoknak akik szeretik az ízeket komponálni.
A "wok" szakácsok nagy örömmel készítik mert gyorsan össze lehet forgatni a különböző alapanyagokat, s a sűrű szósszal mázolva egy színes és ízletes ételt tehetnek a vendég elé.
 Sertés szűzpecsenyéből a legfinomabb, de sok helyen csirkemell filéből, vagy marha darált húsból is készítik.
Ma ő lesz a középpontban a konyhában.

"íme a receptem..."

ÉDES-SAVANYÚ SERTÉSRAGU


hozzávalók:

1kg sertés szűzpecsenye
300ml  olívaolaj
2 gerezd fokhagyma
gyömbér 
durva színes bors
koriander levél
kínai ötfűszer keverék



4 evőkanál földimogyoró olaj 
1db vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
3 szál újhagyma 
3 szál angol zeller
2 szál zsenge sárgarépa 
2 db kaliforniai paprika
1db chilli paprika 
8 karika ananász

150g barnacukor
250g paradicsom sűrítmény
2l ananászlé 
méz
rizsecet 
szója szósz 

elkészítés:

Első lépésben pácoljuk be a már előre le hártyázott  és metéltre vágott szűzpecsenyéket. A pácot az olívaolaj, a reszelt fokhagyma és gyömbér, a durva színes bors és koriander levél valamint a kínai ötfűszer keverékből áll össze. Ízlés szerint alakítsuk a pác ízét.
Ezt egy éjszakán át a hűtő alján pihentessük, hogy az ízek egymáshoz igazodhassanak.
  Következő nap a szósz elkészítésével kezdjük az ételkészítést mégpedig úgy, hogy egy nagy lábosban a földimogyoró olajon  a chilli paprika kivételével pirítsuk le a durvára vágott zöldségeket és az ananászt. Alapos pirítás után adjuk hozzá a barnacukrot és egy kellemes barna színű karamellt készítsünk. Ehhez adjuk hozzá a paradicsom sűrítményt majd az egészet az ananászlével keverjük simára. Most adjuk hozzá a chilli paprikát majd a rizsecettel és mézzel állítsuk be a megfelelő ízhatást. Az egészet lassú tűzön mártás sűrűségűre redukáljuk. Utolsó lépésben szója szósszal egy kis pikánsságot varázsoljunk bele.
Már nem marat más hátra csak egy forró serpenyőben só társaságában pirítsuk le a pácolt metélt szűzpecsenyét. A mártást szűrjük le egy finomszűrőn, s ha a hús kellően megpuhult, öntsük nyakon a mártással és forraljuk össze az ízeket.
Párolt bashmati rizzsel párosítva tálalhatjuk.

Bon appétit! 

2010. szeptember 16., csütörtök

posírozott vilmoskörte

"az őszi hazai desszert..."
  
A rózsavirágúak közé tartozó gyümölcsöt már 3000 év óta ismeri és fogyassza az emberiség. Az enyhe éghajlatokon honos latin nevén "pyrus" ilyenkor kora ősszel a legzamatosabbak.
 A vilmoskörtét Nagy Britanniában már 1700-as évek végétől kezdve ismerik. Abban a korban élő polgárról, Williams -ről kapta a nevét, ami azóta az egész világot meghódította.
 Ha komponáljuk ezt az édes gyümölcsöt egy enyhén savanykás ízzel amit a vörösbor fogja adni, remek  lesz a végeredmény. Persze különböző fűszerekkel befolyásoljuk az ízeket és egy ízletes őszi hangulatú befejező fogást tehetünk az asztalra.
Így ma a két őszi főszereplő találkozását mutatom be.

 "íme a receptem..."
  
POSÍROZOTT VILMOSKÖRTE

hozzávalók:

8db vilmoskörte
7dl száraz vörösbor
kristálycukor
vaníliás cukor
méz

vaníliarúd
fahéjrúd
szegfűszeg
csillagánizs

1db narancs
elkészítés: 

Első lépésben egy gyorsforralóban készítsünk egy redukciót amit a száraz vörösbor, kristálycukor, vaníliás cukor, méz, vaníliarúd, fahéjrúd, szegfűszeg és csillagánizs fog adni. Ezt lassú tűzön hevítsük forráspontig.
Kóstoljuk meg a redukciólevet és formáljuk az ízeket ha kell. Ha elkezd forrni ültessük bele a meghámozott körtéket úgy, hogy a szár rajta van a gyümölcsön.
Addig posírozzuk míg a körte vad vörös színt nem ölt magára és húsa meg nem puhult. Reszelt narancshéjjal szédítsük meg az ízeket utolsó lépésben.
Mikor a körték megpuhultak vegyük ki őket a redukcióból és egy rácson ültetve várjuk meg míg teljesen ki nem hűlnek.
Ízesített mascarpone krémmel töltve vagy csokoládé köntösben is tálalhatjuk.

Bon appétit! 

2010. szeptember 7., kedd

gravlax

"a Skandináv népektől..."

Az északi országokból származó marinált lazac a Középkorban élő halászok készítették először. Skandináv fordításban a "grav" szó jelentése eltemetett a homokban, a "lax" szó jelentése pedig lazac. A homokba temetett lazac, ugyanis a homokba temetve érlelték készre a halat abban a korban.
Általában aperitifként vagyis vendégváróként készítik a különböző vendéglátó helyeken és rendezvényeken egyaránt. Ropogós kenyérfélék és ízletes mártások kíséretében egy igazi ínyencségnek számít északon.
Ma őt készítem így ő lesz a rivaldafényben.

"íme a receptem..."

GRAVLAX
hozzávalók:

800g nyers lazacfilé
250g  tengeri só 
250g kristálycukor
2db citrom 
mustár
feketebors   
kapor 
gin 
elkészítés:
  
A vágódeszkára fektetett lazacfiléről távolítsuk el a bőrt, majd csipeszel húzzuk ki a vázról benne maradt szálkákat.
Készítsünk egy fűszersó mixet a tengeri só, kristálycukor, reszelt citromhéj durva feketebors és kapor keverékéből.
 Alufóliára fektetett lazacfilét enyhén kenjük meg mustárral, majd takarjuk be a fűszersó mix-szel. Locsoljuk meg a citrom levével és egy kis ginnel.
Utolsó lépésként tekerjük bele az alufóliába és prés alatt hűtőben érlejük 2-3 napot.
 Az idő elteltével söpörjük le róla a fűszersó takarót és vékonyra szelve tálaljuk. 
  
 

Bon appétit!

2010. szeptember 3., péntek

scone

"a Brit édes kenyér..."

A szigetországból származó kenyérfajta eredete Skóciába vezethető vissza. Hódítása elég sok helyen megmutatkozik, így találkozhatunk vele Írországtól kezdve Kanadán keresztül egészen Új-Zélandig. A leginkább teázáshoz fogyasztott édes kenyér legfőbb kísérője az eperlekvár és a tejszín. A kávéházakban nagy szerepet betöltő érdekesség napjainkra nagyon sok variációban fordul elő a pultok mögött. Így találkozhatunk mazsolás, fügés vagy akár sajtos formában is vele.
Nagyon finom fogyasztani való lehet egy kellemes családi délutánra egy kis tea társaságában. 
Őt fogom a mai napra elkészíteni.

"íme a receptem..."

SCONE

hozzávalók:

1300g liszt
336g vaj
336g kristálycukor
112g mazsola 
300ml tej
6db tojás
elkészítés:

Első lépésben egy nagy keverőtálban a kezeink segítségével morzsoljuk össze a lisztet a szobahőmérségletű vajjal. - annyira dolgozzuk bele a vajat a lisztbe, míg szép egyenletesen morzsalékos lesz - Következőként keverjük bele a kristálycukrot, majd a mazsolát.
 A langyos tej és a felvert tojások hozzáadása után egyneműsítsük össze őket, majd lisztes kézzel formáljunk belőlük kis pogácsaformákat.
Sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük őket és 160'C-os előmelegített sütőben süssükkészre őket 25 perc alatt.
Ha szép aranybarnára sültek akkor gitterrácson hagyjuk kihűlni őket.
Félbevágva egy kis eperlekvárral megkenve már fogyasztható is.

Bon appétit!