2011. február 22., kedd

kecskesajt torta

"egy ízletes előétel Provance-ból..."

A jellegzetes nyelvű nép egyik különlegessége egy olyan finomság, amelynek az alapja a leveles tészta. A másik nélkülözhetetlen alkotója az összetevők közül, a Gallok leszármazottai által olyan jól készített kecskesajt.
A leveles tészta tuti tipp, ha gyors és egyszerű ételt szeretnénk készíteni, hiszen a hozzávalók ha már esetleg a kamrában vannak, akkor nem marad más hátra, csak elővenni a mélyhűtőből a már elkészített tésztánkat. S hogy mit készíthetünk belőle? Készíthetünk: húsos, zöldséges, halas lepényeket, falatokat, rétest, felhasználhatjuk ételek “beborítására”, szolgálhat dekorációs célokat, valamint kiválóan alkalmas édes és sós sütemények készítésére is.
A kecsketejből való sajtkészítésnek nagy hagyománya van a Franciáknál, így a sajtok választéka végtelen. Crottin de Chavignol, Pouligny Saint-Pierre, Sainte-Maure de Tourain, Chabichou du Poitou sajtok, melyek csak néhányak a legjobbak közül.
Ma ebből a két alkotóból fogok valami finomat készíteni, bár kicsit másképp mint ahogyan azt a provance-i szakácsok megálmodták.

"íme a receptem..."

KECSKESAJT TORTA 

hozzávalók:

leveles tészta:

55dkg liszt
50dkg margarin
1.5dkg só
0.5dl olaj
0.3dl ecet ( 10 % )

töltelék:

30dg kecskesajt
2 evőkanál olívaolaj
4db mogyoróhagyma
1 gerzd fokhagyma
15db koktél paradicsom

kakukkfű
pesto

2 db tojás
elkészítés:

Első lépésben a levelestészát készítjük el, úgy hogy a hozzávalókat összegyúrjuk, és 12 órát pihentetjük. Pihentetés után kinyújtjuk és tetszés szerinti formákba vágjuk. Jelen esetben egy 8 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval korong alakú formákat szaggatunk, majd egy 6 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval vájatot vágunk a közepébe. Ügyeljünk arra, hogy ne szakítsuk át a tésztát teljesen. Ezeket a korongokat zsírpapírral bélelt tepsibe fektetjük, majd a hűtőben pihentessük míg a tölteléket elkészítjük.
Egy serpenyőben hevítsük fel az olívaolajat, majd pirítsuk fel rajta a finomra vágott mogyoróhagymát, alapos összepörgetés után reszeljük hozzá a fokhagymát. Ha az illatok már teljesen átjárták a konyhát, adjuk hozzá a félbevágott koktél paradicsomokat. Az ízek kialakításában dúrvára vágott kakukkfüvet keverjünk a raguba.
A hűtőben pihentetett tésztakorongok közepére halmozzuk a ragut, majd az ízek fokozása érdekében pesto-val öntsük nyakon. Utolsó lépésben a piros-zöld kontrasztot takarjuk be a felszeletelt kecskesajttal. A sütőbe helyezés előtt a felvert tojás sárgájával kenyjük meg a kimaradt 2 cm tésztasávot, majd 200 'C-on 10 percig süssük. Ha a tésztánk aranybarnára sült, a sütőből kivéve egy pár percig hagyjuk pihenni majd salátaágyon fokhagyma chips-el tálalhatjuk akár.

Bon appétit!

2011. február 16., szerda

roghan josh curry

"avagy bárány curry..."

Ez az aromákkal dús étel a messzi Kashmir-ból származik, mely az elefántok földjének vagyis Indiának egy északi tartománya. A főleg Indiában, Pakisztánban és Szingapúrban népszerű és közkedvelt étel napjainkra már a Brit szigeteket is meghódította.
Itt találkoztam vele én is, melynek készítése és kóstolása után a kedvenceim között horgonyzott le.
A perzsa eredetű szó jelentése "rogan" szó jelentése színes, míg a "josh" szó jelentése forró, s valószínűleg ezért emlegetik a színes forróságnéven is szerte a világban.
Az étel titka abban rejlik, hogy Kashmir-ből származó piros csípős paprikát kevernek az ételbe az utolsó lépésben, ami nem csak az étel csípősségét formálgatja, hanem extra piros kontrasztot ad az ételnek.
A mai napon alapos átgondolás után, mert ugye " a jó munkához idő kell", hogy a Kedvesem szavaival éljek, e mellet tettük le a voksunk.

"íme a receptem..."

ROGAN JOSH CURRY 

hozzávalók:

3 evőkanal ghee vaj
80dkg báránycomb
2db vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma 

40dkg paradicsompüré 

gyömbér 
őrölt chilipor
őrölt koriander 

őrölt római kömény 
őrölt kardamom 
őrölt szegfűszeg
őrölt kurkuma 
garam masala 


15db koktél paradicsom
1db Kashmir piros paprika
5 szál újhagyma
koriander levél 

2 dl natúr joghurt
zöldség alaplé 
elkészítés:

Első lépésben egy tágas lábosban hevítsük fel a Dél-Ázsiából származó ghee vajat, majd pirítsuk le rajta az 2x2 cm kockára vágott báránycombot. Ilyenkor gondolkozás nélkül szórjuk nyakon sóval, majd ha már a hirtelen hőhatás következtében kialakult kéreg a húson látható adjuk hozzá a finomra vágott vöröshagymát, s pirítsuk őket együtt tovább. Következő lépésben reszeljük hozzá a fokhagymát, s míg a jobbnál jobb illatokkal töltsük tele az orrunk, főzzük el a húsnedveket.
Ha a húsnedvek már majdnem elpárologtak, s a hús is majdnem vissza pirult a zsírjára alakítsuk ki az ízeket gyömbérrel, őrölt chiliporral, őrölt korianderrel, őrölt római köménnyel, őrölt kardamommal, őrölt szegfűszeggel, őrölt kurkumával és  garam masala-val ízlés szerint. Alapos keverés után adjuk hozzá a paradicsompürét, majd az alaplevünk segítségével  öntsük fel annyira, hogy épp ellepje a húst a lábosban. 
Nem maradt más hátra, minthogy lassú tűzön 1,5 órán át "rotyogtassuk" a lábosban addig amíg a hús meg nem puhul. Ez idő alatt azért olykor olykor rá kell nézni, s pótolni az elpárolgott alaplevet.
Az idő elteltével, ha már a hús is megpuhult, s az ízek is összefonódtak, akkor forraljuk vissza az ételt annyira, hogy mártás sűrűségű legyen, majd adjuk hozzá a natúr joghurtot, hogy elérjük a megfelelő krémes hatást. Alaposan keverjük ki úgy, hogy ne törjük a húst.
Utolsó lépésben gazdagítsuk koktél paradicsommal, karikára vágott Kashmir piros paprikával, karikára vágott újhagymával s végül durvára vágott koriander levéllel. Ezzel megadjuk a végső kontrasztot és egyben ízhatást. 2-3 percig "rotyogtassuk" majd forrón tálalva egy jól elkészített rizzsel karöltve tálaljuk.

Bon appétit! 

2011. február 9., szerda

gundel palacsinta

"a magyarok leghíresebb befejező fogása..."

A mai napon egy igazi "hungarikum"-ot fogok készíteni, melyet a Gundel palacsinta fog megszemélyesíteni. A két világháború között látta meg a napvilágot, mégpedig egy híres budapesti vendéglátós Gundel Károly keze által. E desszert sikere nemcsak Európában kavarta fel a vendéglátást, de egészen a tengeren túlon is nagy sikert aratott. A Gundel család büszkesége állandó szereplőként szerepel budapesti éttermükben, sok más finom fogás mellet.
A diós töltelékű és csokimázzal húzott palacsinta kiváló finomság lehet egy kellemes ebéd utolsó fogásaként. S mivel ma a Kedvesem kedvében szeretnék járni,mert valami édességre vágyik, így ma őt fogom elkészíteni.

"íme a receptem..."

GUNDEL PALACSINTA 
hozzávalók:

töltelék:

200g durva dió
2dl tejszín
50g mazsola
120g porcukor
25g reszelt cukrozott narancshéj
1 kávéskanál őrölt fahéj
3 evőkanál rum

mártás:

3db tojás sárga
100g étcsokoládé
50g belga kakaópor
150g porcukor
20g vaj
1,5dl tej 
1db vanília rúd
3 evőkanál rum 


elkészítés:

A szokásos módon elsőként készítsünk el 10-12db  palacsintát.
Előző napon áztassuk be a rumba a mazsolát és a finom metéltre vágott cukrozott narancshéjat. Másnap a töltelékhez daráljuk meg a durva diót, lehetőleg ne túl finomra. Ezután forraljuk fel a tejszínt,majd adjuk hozzá a diót, a cukrot, a leheletnyi fahéjat, s a leszűrt mazsolát és narancshéjat. Ezt 1-2 percig (szükség esetén kevés tejet adva hozzá) főzzük, míg kenhető pépet nem fogunk kapni. Ha kissé lehűlt, keverjük bele a rumot. Következő lépésben töltsük meg a palacsintákat, majd háromszög alakra hajtva meleg helyen tartjuk.
A mártáshoz a tejet cukorral és vaníliával felforraljuk, közben a csokoládét egy kis habüstben vízgőz felett felolvasztjuk. Ezután előbb a tojássárgákat cukorral, majd a kakaóporral, s egy csepp hideg tejjel, habverővel simára keverjük. Ezt a mixet hozzávegyítjük a csokoládéhoz, majd vékony sugárban, habverővel végzett gyors keverés mellett fokozatosan adagoljuk hozzá a forró tejet, majd mérsékelt tűzön forrpontig hevítjük. A tűzről levéve, a mártást egy ideig még kevergetjük, majd fokozatosan hozzáadjuk a rumot, s a vaníliarúdból nyert vaníliát. Mártásunk ne legyen túl édes, de ízlés szerint, a csokoládé minőségétől függően, tehetünk bele még porcukrot.
Már nem marad hátra más, csak hogy ízlésesen tálaljuk úgy, hogy a háromszög alakú palacsintákat csokoládé máz fedi.
  

Bon appétit!

2011. február 3., csütörtök

polenta

"Italy legismertebb körete..."

A nálunk puliszkaként ismert különlegesség,a világ jó néhány táján közkedvelt fogáskísérő. Percek alatt elkészíthető, módon és formában. Így készíthetjük lágyan, sűrűre főzve, pite, vagy torta formába öntve.
A szegények táplálékaként ismert eledel, a múlt század elejéig jelentős szerepet töltött be, mivel a korabeli étrendből gyakran hiányzott a megfelelő mennyiségű zöldség illetve gyümölcs. E kor embere meglehetősen szegényesen táplálkozott. Viszont a kemény munka jó fizikai erőnlétet követelt, amit bőséges kalóriapótlással kompenzáltak. Legfőbb táplálékuk a szalonna és a kenyér mellett a burgonya, és a kukoricából készült ételek voltak, melyeket hagymával, a jobb módú családok pedig túróval, dióval, mézzel heringgel, vagy különböző szószokkal tették még laktatóbbá.
A római korból származó ételt "paiolo" edényben készítették egész Olaszország területén, azzal a különbséggel, hogy minden régióban más és más alkotókkal.
Ma ő lesz a rivaldafényben a konyhámban!

"íme a receptem..."

POLENTA 

  
hozzávalók:

25 dkg kukoricaliszt
6 dl víz
3 dkg vaj


őrölt fehér bors

1db mogyoróhagyma
1db fokhagyma 
3db paradicsom
snidling 

2dkg pesto
3 dkg parmezán
elkészítés:  

Egy gyorsforralóban  forraljuk fel a sóval ízesített adott vízmennyiséget, majd ha már forr a tűzről levéve keverjük bele a kukoricalisztet, mintha egy kását készítenénk.
Következő lépésben gazdagítsuk a kásánkat, amit én a finomra vágott mogyoróhagymával, reszelt fokhagymával, a  kockára vágott paradicsom "concassé" vel, finom snidlinggel, pesto-val és parmezánnal teszek. Ha ezeket az alapanyagokat belekevertük, egy csipet őrölt fehér borssal tegyük kerekké az ízeket.
A krémes, lágy állag eléréséhez keverjük bele a vajat, majd egy nagy kivajazott tepsiben a hűtő fenekén hagyjuk állni egy jó pár órát.
Ha megdermett, akkor háromszög formára vágva egy rostlapon hirtelen megsütve, vagy a grill alatt aranybarnára pirítva tálaljuk egy jól pácolt szaftos grill hús kísérőjeként.

Bon appétit!