posírozott vilmoskörte

"az őszi hazai desszert..."
  

A rózsavirágúak közé tartozó gyümölcsöt már 3000 év óta ismeri és fogyassza az emberiség. Az enyhe éghajlatokon honos latin nevén "pyrus" ilyenkor kora ősszel a legzamatosabbak.

 A vilmoskörtét Nagy Britanniában már 1700-as évek végétől kezdve ismerik. Abban a korban élő polgárról, Williams -ről kapta a nevét, ami azóta az egész világot meghódította.

 Ha komponáljuk ezt az édes gyümölcsöt egy enyhén savanykás ízzel amit a vörösbor fogja adni, remek  lesz a végeredmény. Persze különböző fűszerekkel befolyásoljuk az ízeket és egy ízletes őszi hangulatú befejező fogást tehetünk az asztalra.

Így ma a két őszi főszereplő találkozását mutatom be.

 "íme a receptem..."
  

POSÍROZOTT VILMOSKÖRTE

hozzávalók:

8db vilmoskörte

7dl száraz vörösbor

kristálycukor

vaníliás cukor

méz

vaníliarúd

fahéjrúd

szegfűszeg

csillagánizs

1db narancs

elkészítés: 

Első lépésben egy gyorsforralóban készítsünk egy redukciót amit a száraz vörösbor, kristálycukor, vaníliás cukor, méz, vaníliarúd, fahéjrúd, szegfűszeg és csillagánizs fog adni. Ezt lassú tűzön hevítsük forráspontig.
Kóstoljuk meg a redukciólevet és formáljuk az ízeket ha kell. Ha elkezd forrni ültessük bele a meghámozott körtéket úgy, hogy a szár rajta van a gyümölcsön.

Addig posírozzuk míg a körte vad vörös színt nem ölt magára és húsa meg nem puhult. Reszelt narancshéjjal szédítsük meg az ízeket utolsó lépésben.

Mikor a körték megpuhultak vegyük ki őket a redukcióból és egy rácson ültetve várjuk meg míg teljesen ki nem hűlnek.

Ízesített mascarpone krémmel töltve vagy csokoládé köntösben is tálalhatjuk.

Bon appétit!